avagy Zsófa gasztroblogja

Kezdetektől olvasója vagyok a gasztroblogoknak. Mágnesként vonzanak a jól bevált receptek, a mesés ételfotók. Mindemellett imádok a konyhában sürögni-forogni, kísérletezni, vagy a jól bevált receptekkel hódítani. És vásárolni. Mert hát az alapanyagokat be kell szerezni... Volt kitől megtanulnom az alapokat, hála a nagyszüleimnek, anyukámnak, de a legtöbbet a bloggerektől tanultam. Most éreztem elérkezettnek az időt, hogy én is valami maradandót alkossak. Ha másért nem, a magam örömére... De azért remélem mások is rám találnak!



2010. október 6., szerda

Pasta, de nem akár hogy...

Ennek a receptnek története van. Kedvesem vitt el nemrég Budapesten a Vapiano nevezetű olasz étterembe.



A várt hatás nem maradt el! 

Szuper olasz ételek - saláták, levesek, tészták, pizza, fenséges desszertek - isteni ízek és illatok, merthogy a fogások frissen, az ember orra előtt készülnek. És akkor még nem ejtettem szót a borokról, koktélokról és a jázmin tea... hát az volt a csúcs. 
Azóta barátnőimmel, kollégáimmal is meglátogattuk az éttermet, mondhatom, mindenkinek nagyon bejött a hely.

Hangulatos, kényelmes, egyszóval fenséges... 

Legutóbb kiszúrtam az étlapon a pastak közül egyet, amibe - többek között - csípős olasz kolbász és friss füge is volt. (SALSICCIA CON FICHI) 

Miközben készítette az egyébként nagyon kedves és készséges  fiatalember a tésztámat, már tudtam, ezt a receptet otthon is el fogom készíteni. Miután behabzsoltam, biztos voltam benne, nem kell sokat várni az otthoni mutatványra.

Hétvégén Villányban voltunk a Vörösborfesztiválon, - ami igen jól sikerült, bár a fiúk kicsit passzívak voltak :)- így a szülői ház kertjében ágaskodó fügefát megtámadtam és egy kosárnyi fügével tértem haza. Az érett füge egyébként magában is isteni...


És akkor álljon itt a recept, amit egyszerűen muszáj kipróbálni!
 

Hozzávalók 2 személyre:

  • 10 dkg paprikás kolbász (én olasz kolbászt nem kaptam, helyette Chorizo Espanol-t használtam)
  • 2,5 dl passzírozott paradicsom
  • 3 érett füge
  • 3 gerezd fokhagyma
  • 4 nagy bazsalikomlevél
  • parmezán ízlés szerint
  • frissen őrölt bors és chili
  • olívaolaj
  • 1 csomag friss tagliatelle tészta (Giovanni Rana 250 g)
A tészta elkészítése minden túlzás nélkül max. 15 percet vesz igénybe, de akkor nagyon kényelmesek voltunk.

Elsőként felhevítettem az olívaolajat egy nagy serpenyőben, majd hozzáadtam a kolbászt (a felszeletelt kolbászt széles csíkokra vágtam). Miközben pirultak a szeletek, hozzádobtam a vékony szeletekre aprított fokhagymát és megkevergettem. Ezután jött a passzírozott paradicsom. Megfűszereztem sóval, frissen őrült borssal, frissen őrölt chilivel és végül az apróra tépett-vágott bazsalikomlevelekkel. Kevergettem, rázogattam és a végén jött a lényeg! A füge! Megmostam, cikkekre vágtam és bedobtam az illatos mártásba. 

Az étteremben szinte nem is főzték tovább, már tálalták is, én ennél egy kicsit több időt hagytam neki. No nem órákat, pár perc, mert nagyon gyorsan megpuhul és azért úgy jó, ha egyben marad, nem fő szét teljesen. Így sokkal intenzívebb az íze.

A tésztát lobogó vízben 2 perc alatt készre főztem - mondtam, hogy nagyon gyorsan elkészül -, a mártásra öntöttem, átforgattam és jöhetett a tálalás.

A tésztára tépkedtem friss bazsalikomot, díszítésként tettem még rá fügét és megszórtam bőségesen parmezánnal!

Legfőbb kritikusom, n.t. azt mondta, nagyon finom volt! És nekem ennyi elég...:)


2 megjegyzés: